No kérem holnap után megyek Guamra. Egy kis sziget az Csendes Óceánon.
Feleségem barátnőjének lesz az esküvője. 3 órás repülő útra van. Csak egy pár napra megyünk. Guam amerikához tartozik, szóval ez lesz az első utam. Érdekes lesz végre egy angolul beszélő területre utazni. Bár Guam tele van japánokkal, de azért gondolom lesz az angoltudásomat hasznositani.
Gyönyörű nap van ma. Szikrázó napsütés, 28 fok. Vonatozok Shinjukura, ma van az utolsó elötti próba a mostani munkámhoz. Steve (Sztív) megint ki lesz rám akadva,késni fogok. Már akkor tudtam amikor felültem a vonatra, hogy pontosan 1 percet késni fogok. Néha ez a pontosság ami itt a vonatokat jellemzi könyörtelen is tud lenni. Magyarországon könnyen ki lehet menteni magadat amikor késel. "Késett a vonat". Ha ha ha. Ha ilyen egyszerü lenne itt is. No lassan megérkezek... És hogy, hogy-nem nem is késtem. Persze a srácok már ott voltak. Talán bemutatnám őket: Daniel egy japán gyerek, kicsit visszafogott, bár ez nem meglepő a japánokál. Beletellett 4 órába, mire rájöttem, hogy táncos. Méghozzá nem is akármilyen. Igaz a műsorban nagy szerepet játszik az improvizáció, ami megint csak nem mondható japán találmánynak. Szóval beletellett egy kis időbe mire rájöttem hogy táncos. Steve az amerikai a csapatban. Ő a fő szervezője kis csapatunknak. Aztan Toshi még egy japán srác, kinai felmenőkkel a családi múltban. Ami csak annyiban nyilvánul meg, hogy jobb képü az átlagnál. Aztán Richard az olaszos külsejü francia. Akit feleségem nagyon kedvel. Hmm.. :) No meg én. Tavaly is részt vettünk a Miss Universe Japan döntőjében. Akkor 10 en voltunk, és mindannyiunkra jutott egy lány. Most öten voltunk 20 lányra.
Ezen a videon csak a csajok vannak. Mi késöbb kerültünk a szinre, de mivel a csajok voltak a középpontban, ezért a youtube oldalukon nem is van nagyon olyan videó amin láthatóak vagyunk. A tavalyi videóik között azért találsz rólam is valamit.
Posts
